Fotó: Bucharest, Románia
A balkáni országok március 31-én hivatalosan is belépnek a schengeni övezetbe.
Március 31-én a balkáni országok hivatalosan is csatlakoznak a schengeni övezethez, amely 400 millió polgár számára teszi lehetővé a tagállamok közötti szabad mozgást.
Bár mindkét nemzet 2007 óta tagja az Európai Uniónak, a többi uniós országba való belépéskor még mindig útlevelet kell felmutatniuk, ellentétben sok más európai polgárral.
2024-ben a két ország határellenőrzése egyszerűsödik, és valószínűleg sok más szempontból is változni fog.
Sokan találgatják, hogy Bulgária és Románia követi-e majd a schengeni övezetbe nemrégiben belépett Horvátország példáját, amelyet sokan bíráltak, amiért a csatlakozás óta mindenütt megemelte az árakat.
Bulgária és Románia várhatóan nem a közeljövőben állítja át meglévő valutáját az euróra - ahogyan Horvátország tette -, de nem meglepő módon szinte azonnal lesznek változások.
A régió szakértőinek segítségével íme, mi mindenre számíthat március 31-én.
Felszöknek-e az árak, ha Bulgária és Románia csatlakozik a schengeni övezethez?
Elaine Warren utazási szakértő és a The Family Cruise Companion blog alapítója.
Bízik abban, hogy a schengeni övezetbe való belépés nem fog azonnal áremelkedést jelenteni, ami azonnal elriasztaná a potenciális turistákat.
"A megnövekedett verseny kiegyenlítheti azt a tendenciát, hogy a leglátogatottabb helyeken túlságosan megemelkednek az árak. Mivel az utazók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat a határokon átnyúlóan, a szállodák és más vállalkozások versenyképesek akarnak maradni az árakkal".
Úgy tűnik azonban, hogy még túl korai lenne megmondani, hogy pontosan mi történhet.
"Az is lehetséges, hogy bizonyos költségek fokozatosan jobban közelednek majd a schengeni országok között. De összességében a hatások keveredése - több látogató, de egyben élesebb verseny - azt sugallja, hogy az árakra gyakorolt hatások nem lesznek egyértelműek. A népszerű helyeken szerény emelkedés várható, míg a vidéki területeken és a fogyasztói árakban csökkenő nyomás tapasztalható" - teszi hozzá Warren.
Nem tagadhatjuk, hogy a schengeni csatlakozás óriási lendületet adhat a romániai és bulgáriai turizmusnak. Gazdaságaik jelentős új lehetőségekhez jutnak. Lenyűgöző lesz látni, hogyan alakul a látogatottság és az üzleti élet mindkét országban az elkövetkező években.
Robert Blaszczyk, egy globális fintech cég, a Conotoxia stratégiai ügyfelekért felelős részlegének vezetője elmondta, hogy bár a lehetséges változások nem egyértelműek, az országok és a látogatók számára is van remény.
"A schengeni övezethez való csatlakozás meglehetősen semleges hatással van az árakra ezekben az országokban, különösen az elején. A közúti közlekedés idejének és költségeinek csökkenése miatt jelentkező csekély pozitív hatás kezdetben nem lesz érezhető" - mondja. "Hosszabb távon ezt inkább ellensúlyozza a látogatók számának növekedése által ösztönzött erősebb kereslet" - mondja. A turizmusra gyakorolt hatás azonban egyértelmű".
Mit tesz Bulgária és Románia a turizmus vonzása érdekében?
Románia és Bulgária még mindig úgy ismert, mint meglehetősen "kitaposott útvonalakon kívüli", turisták által ritkán látogatott országok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mit kínálniuk a látogatóknak.
Legyen szó a híre bukaresti Therme gyógyfürdőről, a Fekete-tenger partján fekvő, feltörekvő bulivárosokról vagy Szófiáról, a vibráló bolgár fővárosról, rengeteg minden vonzza az utazókat keletre.
A fenntartható utazás mostanában nagyon aktuális téma, a turisták egyre inkább a zöldebb közlekedési módokat választják úti céljaik eléréséhez.
Bíznak abban, hogy a balkáni nemzetek ezt figyelembe veszik majd, amikor megpróbálnak több turistát vonzani.
A schengeni kiváltságok nélküli határokon alkalmazott szigorú ellenőrzések hiánya már önmagában is elriasztja a turistákat, akik úgy gondolják, hogy nem éri meg a fáradságot.
Romániát nemcsak természeti szépsége, gazdag történelmi és kulturális öröksége és szívélyes vendégszeretete különbözteti meg, hanem elbűvölő falvai is, ahol mintha megállt volna az idő. Sok látogató számára ezek a falvak egy letűnt korszak Nyugat-Európájának érzetét idézik fel, egy évszázaddal ezelőtti vagy akár gyermekkori emlékeket idézve.
Amikor a 2000-es évek elején Bulgáriában jártam, a nem schengeni határok bonyolultabbá tették az utazást, ami néhány független utazót elriasztott. A várható csatlakozás után szerintem több hátizsákos utazót és Eurotrip-stílusú turizmust fogunk látni, különösen a fiatalabb európaiak körében. Ez a demográfiai csoport máshol a schengeni övezet után az egekbe repítette a helyi gazdaságokat.
Különösen Románia "már most reneszánszát éli, mint kulturális és szabadtéri kalandközpont. A határellenőrzések megszüntetése valóban világszínvonalúvá teheti egyedülálló Fekete-tengeri partvidékét és Erdély régióját".
Hosszabb távon a teljes integráció valószínűleg a turisztikai infrastruktúrán belül is emelni fogja a színvonalat, hogy a nagyobb volumeneket el tudja látni. Összességében ez egy izgalmas lépés a régió számára, amely véleményem szerint az elkövetkező években alaposan megnöveli a nemzetközi utazási térképen betöltött szerepét.
Románia és Bulgária áldozatul eshet a túlturizmusnak?
Bár egyértelmű, hogy a schengeni övezetbe való belépésük növelni fogja a turizmust és erősíteni fogja a gazdaságukat, vannak olyan aggodalmak, hogy az Európa-szerte elterjedt túlturizmus hamarosan problémává válhat.
Ritesh Raj, a CuddlyNest szállásfoglalás társalapítója és vezérigazgatója úgy véli, hogy "a schengeni övezetbe való belépés túlzott turizmushoz vezethet a népszerű romániai és bulgáriai úti célokban".
Az olyan népszerű turisztikai célpontokban, mint Velence, Barcelona és Malaga, a lakosok már évek óta visszavágnak a látogatók tiszteletlen viselkedése miatt.
"Bukarest hihetetlenül tisztességes árú, akár egy szálloda, akár egy korsó sör ára. A legtöbb más európai fővároshoz képest Bukarest biztosan nem vonzana ugyanannyi embert, de ennek megvan a maga előnye, hiszen nem érződik túlságosan turistákkal telezsúfoltnak és zsúfoltnak.
Az új népszerűségük miatt a szálláshelyek, a helyi áruk és szolgáltatások árainak megugrását eredményezheti, mivel a megnövekedett kereslet gyakran felhajtja a költségeket.
A megnövekedett turizmus ösztönözheti a desztinációk diverzifikációját is. A megnövekedett elérhetőség a kitaposott ösvényeken kívül eső helyek felfedezéséhez vezethet, ami egyenletesebben oszlatja el a turizmus előnyeit az egész országban, ami fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedést eredményezhet a turisztikai ágazatban.
A növekvő idegenforgalom és a káros hatások hiánya közötti egyensúly az országok hatóságain múlik, mondván, hogy a siker "nagyban függ attól, hogy Románia és Bulgária hogyan kezeli idegenforgalmi politikáját és infrastruktúráját a megnövekedett látogatószámmal szemben.
