A stresszevés gyakran olyan egészségtelen szokások eredménye, amelyeket szeretnénk kizárni az életünkből, de amelyek szégyenhez és megbánáshoz vezethetnek. Az új kutatások segíthetnek jobban megérteni, miért vágyunk bizonyos ételekre stressz hatására.
A szélsőséges fáradtság jelensége 2023-ban keltette fel a figyelmet, ám a stresszevés már hosszú ideje ismert probléma. A tudósok egyetértenek abban, hogy a stressz számos fiziológiai funkcióra hatással van, beleértve az alvást, a vérnyomást és a szívroham kockázatát is.
Ha valaha is tapasztaltál stressz okozta súlygyarapodást, a tudomány most új magyarázattal szolgálhat arra, miért vezethet a stressz hízáshoz. Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a "küzdj vagy menekülj" hormonok, mint például a kortizol, hirtelen emelkedése miatt a szervezet inkább zsírt raktároz el, minthogy azt energiaként hasznosítaná. A kutatók most azt is felfedezték, hogy a stressz megváltoztathatja az ételek ízlelését, ami túlevéshez vezethet.
Egy kínai klinikai pszichológiai csoport azt feltételezte, hogy a stressz megváltoztathatja az ember ízérzékelését, és csökkentheti az ételből származó jutalmat, aminek következtében esetleg többet kell enned, hogy ugyanazt az elégedettségi szintet érd el.
A Physiology & Behavior folyóirat 2024. áprilisi számában megjelent tanulmányukban 76, 18 és 35 év közötti résztvevő vett részt. Minden résztvevő kitöltött egy 10 tételes skálát, hogy felmérje az észlelt stressz szintjét. Ezután alacsony vagy magas stresszes kategóriákba csoportosították őket ízvizsgálat céljából.
Rövid böjt után meghívták őket egy tesztelési helyre, hogy megkóstoljanak két ételt. A teszt során értékelték az étel ízét, milyen érzéseket keltett bennük, és végül miért hagyták abba az evést.
Mindkét csoport túlzottan nagy mennyiségű édes banánlevest vagy kukoricalevest kapott, hogy édes és sós érzetet nyújtson. Azt az utasítást kapták, hogy annyit egyenek, amennyit akarnak, amíg jóllaktak. Megkérték őket, hogy értékeljék az ízt, miután a szájukban tartották, és értékeljék az elégedettségi skálán.
Az étel illatát is értékelték, és csukott szemmel szagolták meg, hogy a látvány ne befolyásolja az étel iránti vágyukat.
A kutatók azt találták, hogy a nagyon stresszes egyének nem élvezték annyira az étel ízét, mint azok, akiknek alacsony a stressz szintje.
Bár a tesztkörnyezetben nem volt szignifikáns különbség az elfogyasztott mennyiségben a csoportok között, ez arra utalt, hogy egy normál adag étel esetleg nem elégíti ki azt, aki nagy stresszt él át. Ez arra késztetheti őket, hogy öntudatlanul is keressenek kielégülést az ételből.
A kutatók megjegyezték, hogy az ételek vonzerejének egy része az íze, és ha ez elhalványul, a jutalom csökken. "Az étkezési epizód megszűnésének és a túlevés megelőzésének fontos tényezője az étel hedonikus hanyatlása" - magyarázták. Lényegében hajlamosak vagyunk abbahagyni az evést, amikor az étel végül már nem érződik kifizetődőnek.
A magas stressz-szint hatásainak további vizsgálata érdekében a kutatók azt javasolják, hogy több tanulmányra van szükség a résztvevők által általában kedvelt élelmiszerek felhasználásával.
Míg mindkét csoport hasonlóan ízletesnek ítélte a kiválasztott ételeket, az eredmények eltérhetnek a vonzóbb ételek esetében. Ezen túlmenően minden csoport kapott édes vagy sós ételeket, így további vizsgálatokkal fel lehetne tárni, hogy az étel típusa eltérően befolyásolja-e a stresszes egyének elégedettségi szintjét.
