A modern táplálkozástudomány egyik legizgalmasabb területe a diéták és a böjtök daganatos betegségekre gyakorolt hatásának vizsgálata.
A ketogén diéta és az időszakos böjt, mint táplálkozási stratégiák, a kalóriabevitel csökkentése és az étkezések időbeli korlátozása révén képesek lehetnek lassítani a daganatos sejtek növekedését és terjedését.
A Semmelweis Egyetem friss kutatási eredményei szerint ezek a megközelítések új távlatokat nyithatnak a daganatos megbetegedések kezelésében, noha a klinikai gyakorlatba való integrálásuk még előttünk áll.
A Semmelweis Egyetem szakemberei áttekintették a ketogén étrend és az időszakos böjt daganatellenes potenciálját, kiemelve ezeknek a táplálkozási formáknak a tudományos érdeklődésre méltó vonatkozásait.
„Mivel a különböző daganattípusok eltérő tápanyagszükséglettel rendelkeznek, nincs univerzális kezelési mód” – hívja fel a figyelmet dr. Menyhárt Otilia, a kutatás egyik vezetője. „A daganatsejtek magas energiaigénye azonban általános jellemző, amely jelentős mértékben meghaladhatja az egészséges sejtek szükségletét.”
A kutatók szerint a ketogén diéta, amely alapvetően a szénhidrátok bevitelének csökkentésén alapul, és az időszakos böjt, amely az étkezések közötti hosszabb időszakokat ír elő, korlátozhatja a tumorsejtek energiaellátását, így gátolva azok növekedését.
Dr. Menyhárt Otilia kifejti: „A szervezet éhezési állapotban a szénhidrátok helyett a zsírokat kezdi el használni energiaforrásként, melynek eredményeként ketontestek képződnek. Az egészséges sejtek képesek ezeket hatékonyan felhasználni, míg a daganatsejtek adaptációs képessége korlátozott.”
Ez a biológiai mechanizmus lehetőséget nyújt a kemoterápiás kezelések hatékonyságának növelésére, ahol a kezelések előtt és után végzett böjt hozzájárulhat az egészséges sejtek védelméhez és a daganatsejtek elleni hatékonyabb küzdelemhez.
Azonban nem minden daganattípus esetében hatékony a ketogén diéta, és bizonyos mellékhatásokkal is járhat, mint például a fáradtság és a székrekedés. Ezen túlmenően, a betegeknél vitaminhiány és izomvesztés is kialakulhat, ami további kockázatokat jelent.
Alternatívaként felmerül az időszakos böjt, ami rugalmasabb táplálkozási rendszert kínál, lehetővé téve a kalória-bevitel korlátozását anélkül, hogy az egészségre veszélyes lenne. Az időszakos böjtölés és a böjtutánzó diéták is pozitív eredményeket mutattak az állatkísérletek és korlátozott emberi vizsgálatok alapján, beleértve az életidő meghosszabbodását és a rosszindulatú daganatok későbbi kialakulását.
„Ahhoz, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzunk meg, szükség van további, nagyszabású klinikai vizsgálatokra” – hangsúlyozza dr. Menyhárt Otilia, kiemelve a betegek együttműködésének fontosságát. Jelenleg több klinikai vizsgálat is zajlik, amelyek a diétás beavatkozások daganatos betegségekre gyakorolt hatását tanulmányozzák, különös tekintettel a glükózt használó tumortípusokra.
Dr. Menyhárt Otilia szerint az egészségmegőrzés egyik kulcsa a kalóriabevitel mérséklése lehet, amely nemcsak a keringési és anyagcsere betegségek kockázatát csökkenti, hanem a gyulladásos folyamatokat és így a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét is mérsékli
Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat.
